Petőfi Sándorra emlékezünk

Tisztelettel meghívjuk Önöket 2023. július 31-én, hétfőn, Petőfi Sándor halálának 174. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre, koszorúzásra, irodalmi műsorra.

Program:

17 óra (Petőfi tér)

Huszka József Hagyományőrző Egyesület verses, zenés megemlékezése

Közreműködnek:

Varga Mihály mesélő

Juhász Zoltán vers és próza

Toldi Níla ének

Nagy Tünde gitár és tekerőlant

A megemlékezést követően koszorúk, virágok elhelyezése a Petőfi szobornál.

18 óra (Kiskun Múzeum)

„Toldi írójához elküldöm lelkemet” – Képek Petőfi és Arany barátságából címmel
Tóth Péter Lóránt tanár, versvándor tart irodalmi estet.

Szakmatörténeti kiállítás a Kiskun Múzeumban

„Kovácsmesterségünk múltja és jelene” címmel szakmatörténeti kiállítás nyílt május 18-án, a Kiskun Múzeumban, amely Gerencsér László kovácsmester, népi iparművész munkáit, valamint a család 40 év kovácsművészetét mutatja be, gazdag gyűjteménnyel. Az esemény kapcsolódott a Városalapítók hete programsorozathoz és a Múzeumok Nemzetközi Napjához.

A kiállítást megnyitotta Mészáros Márta múzeumigazgató. Gerencsér Alex, a család harmadik generációja képviseletében beszélt a család történetéről, aki elmondta, idősebb Gerencsér László 1941. szeptember 18-án született Kecskeméten. Családjában elsőként ismerkedett meg a kovácsmesterséggel. 1958-1961-ig kovács ipari tanuló volt Kecskeméten, Nyilas István mester keze alatt. 1969-ben kovács, illetve 1977-ben lakatos mestervizsgát tett. 1971-től nyugdíjazásáig önálló, kisiparosi tevékenységet folytatott Kecskeméten, ahol a mai napig működik a műhelye. 1980-tól kezdett el díszmű kovácsmunkákat készíteni. 1986-tól zsűriztetett a Népi Iparművészeti Tanácsnál. Zsűrizett munkáinak száma meghaladja a 150-et.

Ifjabb Gerencsér László Kecskeméten született, 1970. május 3-án. Édesapja kovácsműhelyének udvarán nőtt fel szekerek és lovak között. Nyolc évesen már megmutatkozott a kovácsszakma iránti érdeklődése. Fokozatosan megtanulta az alapvető fémipari fogásokat és a gépekkel való munkát. Katonai szolgálata után apjával töltött közös munkái során ismerte meg a díszmű kovácsolás fogásait. 1991-től alkotásait folyamatosan zsűrizteti. 1998-ban a Lovas Világtalálkozóval kapcsolatos pályázaton édesapjával közösen alkotott Eszterházy hintó első helyezett, a Cziráki hintó pedig különdíjas lett. 2003-ban Népi Iparművész címet érdemelte ki. Édesapja 2008-as nyugdíjba vonulása után egyedül tartja kézben a műhely működését. Zsűrizett alkotásainak száma meghaladja a 100-at. Kiskunfélegyházához való kötődését középiskolai tanulmányai alapozták meg.

A kiállítás 2023. augusztus 31-ig látható.

Megnyílt a Magyar Géniusz kiállítás a Cifrapalotában! 

 

A tárlat a Magyar Géniusznak, a Magyar Gondolatnak a legreprezentatívabb, leginformatívabb, legunikálisabb vidéki műtárgyanyaggal való megtestesítése, bemutatása. A vidék 67 intézménye, köztük a Kiskun Múzeum, közel 160 régészeti, történeti, néprajzi és művészettörténeti műtárgy segítségével mutatja be az elmúlt idők nagy alakjait, jelentős leleteit és találmányait.

A kiállításban olyan ereklyék láthatóak, mint Erkel Ferenc drágakövekkel ékesített aranykoszorúja, Kossuth Lajos úti bőröndje és kéziratos levele, Kiss Ernő tábori asztala, József Attila kézirata, Gárdonyi Géza titkosírásos füzete. Nem kisebb művész-géniuszok alkotásai csodálhatóak meg, mint Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Csontváry Kosztka Tivadar vagy Victor Vasarely.

Figyelem, a kiállítás CSAK 1 HÓNAPIG lesz Kecskeméten! Ne maradjon le róla!

Múzeumpedagógiai programok:

Az országos vándorkiállítás bemutatkozó, első állomása Kecskemét, ez egyedülálló lehetőség arra, hogy a látogatók megismerkedhessenek a vidéki múzeumok legreprezentatívabb és legféltettebb kincseivel. A múzeumpedagógiai programjaink ezt hozzák közel és közvetítik a gyerekeknek, fiataloknak.

A foglalkozásra jelentkező alsó tagozatos tanulók kalandos küldetésen vehetnek részt. A kiállításban kutatva, nyomozva, felfedezve tárhatnak fel rejtélyeket, deríthetnek ki titkokat.

felső tagozatosok játékos feladatokon keresztül ismerkednek meg az érték és a géniusz fogalmával.

középiskolás korosztály a kiállítás anyagából kiindulva mélyítheti el ismereteit a tárgyak mögött álló géniusz személyéről, miközben megvitatja, milyen tulajdonságokra, képességekre van szükség ahhoz, hogy valaki géniusszá váljon.  

továbbtanulás előtt álló felső tagozatos és középiskolás diákcsoportok pályaorientációs foglalkozás keretében nyerhetnek bepillantást a múzeumok falai mögött zajló szakmai tevékenységbe.

Információ a múzeum honlapján kialakított felületen:

https://kkjm.hu/esemenyek/muzeumpedagogia-magyar-geniusz-vandorkiallitas/

Bejelentkezés az alábbi linkre kattintva:

https://kecskemetikatonajozsefmuzeum.booked4.us/public/

A kiállítás helyszíne: KKJM Cifrapalota Kiállítóhelye, Kecskemét, Rákóczi út 1.

Nyitvatartás: 2022. április 23.- május 22., keddtől vasárnapig, 10.00-18.00 óráig

Bővebb információ: www.kkjm.huhttps://www.facebook.com/cifrapalota

tel: 30/36-47-821

email: cifrapalota.geniusz@gmail.com

Várjuk Önöket és a diákokat újra a Cifrapalotában!

Március 1-től nyári nyitvatartás a múzeumban

Tisztelt Látogatóink!

A KISKUN MÚZEUM 2022. MÁRCIUS 1-TŐL

A NYÁRI NYITVATARTÁS SZERINT VÁRJA A LÁTOGATÓKAT

Előzetes látogatói bejelentkezés a honlapunkon a „Látogatásra időpontfoglalás” ikonra kattintva, vagy telefonnal.

NYITVA TARTÁS:

KISKUN MÚZEUM

Március 1.- november 30. között:

Kedd – Péntek: 09:00-16:00 óra

Szombat: 09:00-17:00 óra

Hétfő és vasárnap: Zárva

KISKUN MÚZEUM PETŐFI SÁNDOR EMLÉKHÁZA

Április 1.- október 31. között:

Kedd, Csütörtök, Szombat: 09:00-13:00 óra

Egyéb napokon: Zárva

KISKUN MÚZEUM MÓRA FERENC EMLÉKHÁZA

Április 1.- október 31. között:

Szerda, Péntek, Szombat: 09:00-13:00 óra

Egyéb napokon: Zárva

Kérjük, hogy további információért és látogatás bejelentkezésért keressenek bennünket a 76/461-468-as telefonszámon,

e-mailen: bejelentkezes@kiskunmuzeum.hu

valamint a honlapunkon: a www.kiskunmuzeum.hu időpontfoglalás menüjében

Felolvasónap Móra Ferenc tiszteletére

A Móra Ferenc Közművelődési Egyesület szervezésében ebben az esztendőben 2022. február 9-énMÓRA FERENC: DIÓBÉL KIRÁLYFI művéből olvastak fel a résztvevők.

A könyv 1922-ben – száz évvel ezelőtt jelent meg. Jó volt kézbe venni, hallgatni és olvasni e remek történeteket, melyet ajánlunk mindenkinek.

A múzeum munkatársai „Egy öregember emlékei fiatal gyermekeknek” történeteit olvasta fel – nagy örömmel!

A felolvasó délutánon a Kiskun Múzeum kis csapata volt: Mészáros Márta, Vas László, Gombás Bende, Kovács Nándor és Samu Csilla, a hallgatóságban pedig Ország Fanni, Cséplő Barbara és Keserű Benedek.

Móra Ferencre emlékeztünk

FEBRUÁR 8.
Minden évben ezen a napon emlékezünk…megemlékezünk Móra Ferencről, itt Kiskunfélegyházán is.
Emlékezünk és felidézzük életét…., sokrétű munkásságát….., szülővárosához kötődését….
Arra is emlékezünk, hogy ez a földi életút 1934. február 8-án véget ért, de mi mégis arra szeretnénk emlékezni, hogy élt…
E naphoz kötődően Móra Ferenc mellett szeretnénk felidézni
Dr. Mezősi Károly alakját is, aki 115 évvel ezelőtt – 1907. január 15-én született – és kutatómunkájának köszönhetően beazonosításra került Móra Ferenc szülőháza, melyet 50 évvel ezelőtt,
1972. február 8-án adtak át – és látogatható azóta is.
Móra Ferenc 1879. július 19-én született az I. tized 52. számú házban, amely ma már Móra Ferenc utca 19. sz. ház.
Móra Márton és felesége 1878-ban vette meg a Daru utcai házrészt, de csak 1880 nyarán tudtak beköltözni. 1896-ban a házat eladták és átköltöztek a Hunyadi utcába.
Móra Ferenc, a család 8. gyermeke, a Daru utcai házban cseperedett fel.
1927-ben – Móra írói jubileumának 25. évfordulója alkalmából – díszpolgárrá választotta szülővárosa.
1955-ben dr. Mezősi Károly, a tanítóképző igazgatója, a múzeum vezetője Petőfi kutatásai után Móra Ferenc félegyházi gyerekkorát kezdte kutatni. A kutatás során rádöbbent, hogy Móra Ferenc szülei, születésekor még nem laktak a Daru utcában.
Mezősi Károly felkutatta a szülőházat, amelyet a város később megvásárolt és visszaállíttatott az eredetihez hasonló állapotba.
 
 
1972. február 8-án, Móra Ferenc halálának az évfordulóján adták át a felújított szülőházat.
Az avatóünnepségen jelen volt Móra Ferenc lánya, az akkor 69 éves Panka, és férje Vészits Endre. 1979-ben, Móra Ferenc születésének 100. évfordulóján az emlékházban látható kiállítást dr. Fazekas István múzeumigazgató irányításával felújították.
2021-ben az emlékház és a kiállítás is megújult. A terebélyes tölgyfa árnyékában található szülőházban megismerheti a látogató a Móra-család történetét, Móra Ferenc gyermek és ifjúkorát, szülővárosához való kötődését. A ház pitvara és szabad-kéményes konyhája a kenyérsütögető Édesanyának, a műhely a szűcsmester Édesapának állít emléket.

Dr. Mezősi Károly – február 7.
115 éve – 1907. január 15-én született dr. Mezősi Károly tanár, iskolaigazgató, helytörténeti-, Petőfi- Móra-kutató, múzeumigazgató, Kiskunfélegyháza díszpolgára.
Magyar-történelem szakos középiskolai tanárként, 1930-ban nevezték ki a kiskunfélegyházi Magyar Királyi és Állami Tanítóképző-Intézetbe. A tanítás mellett bekapcsolódott a város kulturális és irodalmi életébe, valamint helytörténeti kutatásokat is végzett.
A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja 1952. március 1-én őt nevezte ki a Kiskun Múzeum igazgatójává.
Életrajzírói, méltatói csak villanásképpen említik múzeumigazgatóként töltött idejét, pedig meghatározó szerepe volt az intézet életében. Külön érdeme az udvaron álló Pajkos-Szabó-féle szélmalom megmentése és a Móra-szülőház felfedezése.
Az 1950-es években kezdett behatóbban irodalomtörténettel foglalkozni, elsősorban Petőfi- és Móra-kutatással.
1954. október 6-án részt vett a műemlékké nyilvánított Hattyúház restaurálási tervének elkészítésében. Ebben az évben készítette el, Az évszázados Petőfi-per kéziratát.
1955-ben dr. Mezősi Károly, Móra Ferenc félegyházi gyerekkorát kezdte kutatni. A Tiszatáj című folyóirat 1955. 4. számában megjelent Móra Ferenc Szülőháza című írása.
1963-tól nyugdíjazásáig a Pest megyei múzeumigazgatóságot vezette.
E tíz esztendő meghatározó a Kiskun Múzeum történetében. A sokrétű munkát átlátva és összefogva igyekezett jobb helyzetet teremteni a megőrzésre szánt kulturális örökségünknek, igyekezett minél több elfeledett nyomot fellelni, megmenteni és közzétenni.
Az utódok nevébe is köszönjük!

Kiállítás ajánló

  1. november 23-án szombaton nyílt meg a Kiskun Múzeumban Dr. Magyari Béla (1949 – 2018) ezredes, vadászpilóta, kiképzett űrhajós, mérnök emlékére rendezett kiállítás.

Dr. Magyari Béla Kiskunfélegyháza szülötte és díszpolgára hagyatéka a család, Dr. Magyariné dr. Nagy Edit asszony és gyermekei jóvoltából a szülővárosba kerültek. Az életút, a szakmai munkásság, az űrprogram, a kiképzés, majd az űrkutatáshoz kapcsolódó relikviák mind bemutatásra kerültek, melyeket dr. Magyari Béla egész életében gyűjtött és megőrzött.

Az állandó tárlat a Kiskun Múzeumban megtekinthető.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Móra - emlékülés

A Móra Emlékév záró rendezvénye keretében 2019. október 26-án szombaton Móra-emléküléssel tisztelegtünk Móra Ferenc és Móra István előtt.

Móra Ferenc (1879 – 1934) író, újságíró, könyvtáros, múzeumigazgató 140 éve született és 85 éve hunyt el. Testvérbátya Móra István (1864 – 1957)
pedagógus, iskolaigazgató, költő 155 éve született.

Az emlékülést a Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola növendékei nyitották a Félegyházi fanfár dallamaival.

A megjelent vendégeket, előadókat és a Móra-család tagjait Balla László alpolgármester köszöntötte.

PROGRAM:
„Én, Móra Ferenc” címmel a Móra Ferenc Gimnázium diákjainak bemutatója, mely a Móra Ferenc ma diákszemmel Kiskunfélegyházán című II. Diáktalálkozón hangzott el. Közreműködtek: Farmasi Ádám, Muzsik Nándor, Herczegh Koppány, Tóth Patrik. Felkészítő pedagógus Palásti Lászlóné.

ELŐADÁSOK:
1. Móra István és Kiskunfélegyháza
Előadó: Kapus Béláné, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnöke

2. Móra Ferenc, a gimnazista
Előadó: Gyuris István Viktor, egyetemi hallgató, SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológia

3. Jeles napok – Móra István tanulmánya
Előadó: Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója

4. Mórák a Vajdaságban
Előadó: Pejin Attila, a Zentai Múzeum igazgatója

5. Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről – az emberség regénye
Előadó: Hománé Móra Éva, Móra István dédunokája

A program zárásaként bemutattuk a Constantinum Intézmény „A MI MÓRÁNK” című kisfilmjét

Az Emléknap keretében megkoszorúzták a részvevők Móra István szülőházát (Deák Ferenc u. 18.) és
Móra Márton sírját az Alsótemetőben.

14. 30-tól a program a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban folytatódott a Móra-család találkozójával.

II. Móra diáktalálkozó

2019. október 17. csütörtök 9 – 12 óra között.

Helyszín: Móra Ferenc Művelődési Központ

A II. Diáktalálkozó megnyitó gondolatai:

Tisztelt jelenlévők, kedves diáktársaim!

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a mai diákkonferencián köszönthetem Önöket, titeket.
Petőfi Sándor után a mai napon Móra Ferenc élete és munkássága kerül górcső alá – úgy, ahogyan mi diákok látjuk.
A feladat azonban egyáltalán nem könnyű.

Gyermekkorunk és városunk kedves írójára nagyon sok rendezvénnyel, ünnepséggel emlékezünk a Móra Emlékév kapcsán. Azonban műveiről beszélni, Móra nyelvezetét, történeteit a XXI. század fiataljaihoz közelebb vinni korántsem egyszerű feladat.
Ma, amikor a fiatalok Harry Potter és a Star Wars tudományos – fantasztikus, földtől elrugaszkodott világában merülnek el, akkor nagyon nehéz őket időben visszarepíteni Móra Fercsike gyermekkorába.
Pedig mi is hallottunk hasonló történeteket nagyszüleinktől, tanítóinktól, mégis nehezen elképzelhető számunkra ez a világ.

Szüleink és tanítóink feladata és felelőssége, hogy generációról generációra továbbadják Móra kincseit. Azokat az igazi kincseket, amelyekről a Kincskereső kisködmön című könyvben olvashattunk úgy, mint becsület, alázat, igaz barátság és még sorolhatnám.

Szerencsére Móra gyermekkönyvei – a ma már ritkán használatos kifejezések ellenére –könnyen megérthetőek, nem bonyolult a cselekményük, és a közvetlen hangnem miatt mindannyian úgy érezhetjük, hogy hozzánk szól az író. Sajnos egyre több iskolában kortárs írók műveit választják kötelező olvasmánynak a tanárok, de mi bízunk abban, hogy Kiskunfélegyháza továbbra sem feledkezik meg híres fiáról és Móra Ferenc műveit, szellemi hagyatékát tovább örökítik a következő generációnak.

Móra Ferenc idézetét szeretném továbbadni:
„Megtanultam, hogy a kincset a szívében hordozza az ember.”

Jász-Kun Történelmi Emléknap

  1. szeptember 27-én, pénteken délután a Kiskun Múzeum közösen megrendezte a Jászkun Történelmi Emléknapot.

A Magyar Országgyűlés 2014. február 4-én a jászok és a kunok kiváltságait szentesítő és azok megváltását lehetővé tevő rendelet kiadásának napját – május 6-át történelmi emléknappá nyilvánította. Mária Terézia királynő diplomáját, mely a redempciót – az önmegváltást lehetővé tette – ma is különleges esemény a Jászkunság területén.

Városunkban a Kiskun Múzeum és a Kiskunfélegyházi Nyugdíjas Klubok Egyesülete összefogásával 2015. májusában a Városalapítók hete rendezvénysorozat keretében rendeztük meg az első Jászkun Történelmi Emléknapot, mely az évek során hagyománnyá vált. Kiállításokat, előadásokat rendeztünk, mely bemutatta múltunk kincseit. A Nyugdíjas Klubok tagjai kulturális műsorral színesítették az emléknap programjait.

2019-ben a Kiskun Múzeum tavaszi felújítási munkálatai miatt ősszel került megrendezésre az 5. Jászkun Történelmi Emléknap.

A rendezvény megszervezésében nagy szerepet vállalt Csányi József polgármester úr, aki köszöntötte a múzeumba meghívott vendégeket. Kiemelte a múlt emlékeinek megőrzését és továbbadását, melyben nagy szerepe van az idősebb korosztálynak. Megköszönte a megjelent nyugdíjasok önkéntesi munkáját, mellyel segítik a múzeum nyitva tartását, hétvégi látogatófogadását – de arra kérte a félegyházi szép korúakat, hogy megismerve a múzeum és az emlékházak kiállításait hozzák el családjukat, unokáikat, ismerőseiket, barátaikat hogy még többen lássák és ismerjék meg városunk múzeumban őrzött örökségét.

Ezen a napon a meghívott nyugdíjas klubok vendégek voltak – megköszönve segítő munkájukat, majd tárlatvezetéssel megtekinthették a múzeum megújult tereit, új kiállításait.

Az emléknap keretében néhány kerek évfordulóhoz kapcsolódó jeles eseményt idézett fel Mészáros Márta múzeumigazgató:

780 éve – 1239 húsvétján kértek bebocsátást a menekülő kunok Kötöny vezér vezetésével IV. Béla magyar királytól, aki katonai szolgálat fejében letelepedést biztosított számukra.

740 éve – 1279. június 23-án adta ki IV. Kun László király azt az oklevelet, mely a kunok helyzetét, kiváltságait szentesítette. Ezt nevezték „kun törvénynek”. A keresztény hit felvétele, letelepedett életmód, sajátos viselet megtartása mellett katonai szolgálattal tartoztak többek között a kunok.

630 éve – 1389. április 9-én kelt oklevélben említik először Felegháza település nevét. Zsigmond király a szeri nemeseknek ezen oklevélben megtiltotta, hogy a Felegházán/Félegyházán áthaladó szegedi kereskedőket külön megadóztassák, haladásukat akadályozzák.

320 éve – 1699-ben készült el I. Lipót megbízásából az a jegyzék, birtok-összeírás (Penz-féle összeírás) – a török hódoltság alól felszabadult területek tulajdonviszonyának tisztázására, így a jász és a kun puszták-falvak helyzetének felmérésére. Ez a jegyzék lett az alapja az 1702-ben végrehajtott törvénytelen eladásnak, mely több mint 40 évre jobbágysorba kényszerített a három egykor kiváltságos terület megmaradt lakóit. Az új tulajdonos földesúr a Német Lovagrend lett. A törvénytelen eladásra megoldást végül Mária Terézia redempciós rendelete adott, a kiváltságok visszavásárlásával.

245 éve – 1774. február 4-én írta alá Mária Terézia királynő Félegyháza mezővárosi rangra emelésének oklevelét. Az adománylevél vásártartási jogot biztosított Félegyházának és kijelölt vásári napokat az év folyamán – így január 20., május 27., augusztus 18., október 4. Ha ezen napok vasárnapra estek, akkor az előtte vagy az utána lévő napon kellett megtartani az országos vásárt.

225. éve – 1794-ben épület fel a Kiskun Kerület székháza – az igazság háza. A hivatali épület és a hozzá kapcsolódó börtön régi épülete egy tűzvészben leégett, majd egy esztendő alatt a kerület nyolc településének összefogásával építették újra, melyre ekkor emeletet is húztak. A kiskun kerület vezetője, kapitánya ekkor Maár András volt. Ebben az épületben kapott helyet 1942-ben a Kiskun Múzeum gyűjteménye, és ma is ez a múzeum otthona.

Gyarapodik múzeumunk gyűjteménye

Az utóbbi időben ajándékozás, felajánlás útján több műtárggyal is gyarapodott a Kiskun Múzeum gyűjteménye, melyek a kiskunfélegyházi Petőfi-kultuszhoz kapcsolódnak.A felajánlott alkotások Petőfi Sándor Emlékház kiállítási anyagát gazdagítják és láthatják a látogatók.

Köszönjük ezúton is az adományozóknak, a segítőknek, hogy hozzájárultak a múlt emlékeinek megmentéséhez, megőrzéséhez.

  1. Petőfi a táborban című nyomatot

(Révész Imre festményének sokszorosított olajnyomata) Józsa Ernő adományozta a Kiskun Múzeumnak

2. Díszes falióra Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály arcképével – félegyházi család hagyatékából – Őrfalvy Aladárnak, Borbás Lászlónak és a Kiskun Múzeum Baráti Körének köszönhetően került a múzeumba.

3. Petőfi halála című nyomat

(Madarász Viktor festményének sokszorosított olajnyomata) Vidács Irén és Vidács Márta adományaként, szülői örökségből került a múzeum gyűjteményébe.

4. Petőfi mellszobor – Hunyadi László szobrászművész készítette 1952-ben művészeti szakközépiskolai vizsgamunkaként, mely a küküllődombói Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet irodájába került, majd 1990-től Sípos József polgármester vigyázta az alkotást. A mellszobrot Hunyadi László szobrászművész és Sípos József polgármester adományaként került Kiskunfélegyházára, melyet dr. Tarjányi József hozott el városunkba.

Segítjük a szentesi tekerős-kultusz újjáélesztését

A Kiskun Múzeum néprajzi gyűjteményét gyarapítja az a jó állapotban fennmaradt népi tekerőlant (köznyelven: tekerő) amelyet Szentes város híres hangszerkészítője, Szenyéri János készített a XIX. század végén. 
Kottaház fedelébe az alábbiakat írta ceruzával a mester:
„Én Szenyéri János készítettem, javítottam ezen muzsikát 1898 November 18-dikán Szentes II K. 821 sz. alatt.” 

A magyarországi tekerőlant Szentesen való megjelenése az 1800-as évek első évtizedeire tehető, innen számíthatjuk ottani kultuszának kialakulását. A kutatások szerint a Dél-alföldi népi tekerő elterjedésének központja lett ez a város. Ebből az időszakból ismerünk néhány hangszerkészítőt: Gerecz Jánost, Labádi Jánost, Répa Jánost, majd a század második felétől Szenyéri Jánost. A tekerőjáték és tekerőkészítés legkiemelkedőbb művelője azonban a Szenyéri család volt. Szenyéri János napszámos 1841-ben született, és 1921-ben hunyt el. Apja, id. Szenyéri János föld nélküli zsellér, gölöncsér volt. Fazekas Annával (született 1845-ben) 1869-ben kötöttek házasságot. 6 gyermekük született, ám közülük csak az első és az utolsó érte meg a felnőttkort: Sára és Dániel. 14 év különbség volt a két gyermek között. Szenyéri János 1905-ben felesége halála után magára maradt, egyedül folytatta életét.
A mester emléke az hosszú évtizedek alatt elhalványult, a tekerőn való játékot fia, Szenyéri Dániel, a Népművészet Mestere folytatta. 1969-ben bekövetkezett halála után a nála korban néhány évtizeddel fiatalabb tekerősök még az 1980-as- évekig muzsikáltak saját kedvükre családjuk körében Szentesen és környékén.

A kultusz újjáélesztését célozzák azon törekvések, amelyek civil kezdeményezésre, a város vezetés és Szenyéri Dániel tisztelői segítségével történnek az 1990-es évektől folyamatosan napjainkban is Hankó Györgyné munkássága révén Szentesen. 2000-től élen járnak ebben Szenyéri János leszármazottai közül Becsák János és Csiszár Endre, valamint Hankó Györgyné Paksi Márta, néptánc pedagógus jelenleg a Szentesi Művelődési Központ Zöldág Hagyományőrző Szakkör vezetője.

A XXI. században az 5 évenkénti megemlékezés sorozatok folytatásaként 2018. február 22-én – Szenyéri Dániel halála 49. évfordulóján határozta el Hankó Györgyné és Csiszár Endre, hogy közösen, 2019-ben – az 50. évforduló alkalmával rendezik meg II. Szenyéri Dániel Emléknapokat. Az Zöldág HSZ szervezte 5 napra elosztott eseményeket kiegészítette Szenyéri János és – fia – Dániel, valamint Zöldi Lászlóné felvétele a Szentesi Helyi Értéktárba. Kiegészítette a programsorozatot a Havasréti Pál népzenész – a Magyar Tekerőzenekar vezetője – által közel 2 évtizede nyaranta megtartott ez év júniusi tekerős tábora is, mely szintén a hangszer népszerűsítését, és a tekerőn muzsikálás oktatását célozza helybélieknek is.

Paksi Márta és Csiszár Endre a Kiskun Múzeumot idén tavasszal keresték meg kérésükkel, hogy a gyűjteményében található hangszert egy kiállításon szeretnék bemutatni. A „Szentes tekerős múltja és jelene” című időszaki kiállításuk célja: bemutatni Szentes város és környékének egykor gazdag tekerős népzenei hagyományát és ennek mai napig felfedezhető nyomait, valamint azokat a muzsikusokat, hangszer-készítőket és népzene-gyűjtőket, akik e hagyomány éltetésében, tovább örökítésében tevékenyen részt vettek, és akik napjainkban a fennmaradásáért fáradoznak. Az időszaki kiállításon több kiállított hangszer mellett a legrégebbi tekerőlantként volt látható a múzeum hangszere.

A „Szentes tekerős múltja és jelene” című időszaki kiállítás 2019. február 22.-től, június 30-ig várta látogatóit a szentesi Megyeháza épületében levő Levéltárban, nyitvatartási időben és előzetes bejelentkezések alapján eseti, hétvégi zenés tárlatvezetések keretében is. 
Bővebb információ: https://zoldaghagyomanyorzoszakkor.blogspot.com/

A kiállítást követően, július 27-én a Kiskun Múzeum egy Szenyéri János emléktábla avatón képviseltette magát a mester utolsó, ismert lakhelyénél. Vas László a múzeum munkatársa méltatta a hangszerkészítő munkásságát, beszédében ismertette a város egykori és mai, újjáéledő tekerős hagyományát, bemutatta a Szenyéri János által készült tekerőlant sajátosságait. Az emléktábla-avatás célja: Maradandó emléket állítani Szentes város egyik leghíresebb tekerőkészítőjének, a „tekerőgyárosnak”, akiről sem fénykép nem maradt fent az utókor számára, és akinek a nyughelyét sem sikerült megtalálni.

A Kiskun Múzeum szívesen tette eleget a kéréseknek. Örömünkre szolgált, hogy műtárgykölcsönzéssel, személyes jelenléttel hozzá járulhattunk a szentesi hangszeres népzene hagyományának tovább erősítéséhez.

(Fotók: Szentesi Gyors – hangos hírújság, Kiskun Múzeum)

Köszönetnyilvánítás

Köszönetünket szeretnénk kifejezni mindazoknak, akik segítették megvalósítani
2019. június 29-én szombaton a Kiskun Múzeumban a Múzeumok éjszakája rendezvényt:

Résztvevőknek:

Kiskunfélegyházi Zenebarátok Kórusa Egyesület

Padkaporos Táncegyüttes

Félegyházi Táncszínház Kulturális Egyesület

Jászfényszarui Fortuna Együttes színjátszó csoportja

Alem da Lemda zenekar

Budapest Marching Jazz Band zenekar

Samu Mónika népi ékszerkészítő

Samu Barbara fodrász

Gerencsér László kovács, népi iparművész

Hell Wolf Tetováló Szalon: 

Kertész Farkas János, Losonczi Réka

Dr. Ónodi Izabella „Biri néni konyhája”

Polgár Haditechnikai Gyűjtemény
(Polgár Zoltán, Kecel)

Vizi Jánosné bábkészítő

Varga Zoltán magángyűjtő

Támogatóknak:
Széchenyi 2020 Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-00199 projekt

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata

Ódor László Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatának Szociális Osztályának vezetője és a közfoglalkoztatotti program dolgozói

László István, Kiskun TV

Kiskun Múzeum Baráti Köre Egyesület

Kiskun Múzeum Alapítvány

Plain-Rock Egyesület (Rocktár)

Szilo-Tech Stage Scew

Petőfi Népe

Félegyházi Közlöny

Szuperinfo

Radio Smile

Önkénteseknek:

Besze Tamás
Fülöp Illés
Fülöp Illésné
Doktor Pál
Doktor Pálné
Szlávik Imre
Mészáros Ferenc
Mészáros Ferencné
Eszik Lászlóné
Kis Istvánné
Csákiné Patyi Franciska
Görög Jánosné
Dávid Lászlóné
Garai Istvánné
Keresztes Sándorné
Gubcsi Jánosné
Ormándi Mártonné
Farkas Jenő
Feketéné Czibolya Gabriella
Nemes Istvánné
Szabó Miklós

Kiskun Múzeum © 2019. Minden jog fenntartva / All Rights Reserved
Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat – GDPR