Múzeum története
120 éves a Kiskun Múzeum
Szalay Gyula, a kiskunfélegyházi gimnázium tanára 1901-ben indítványt nyújtott be a városi vezetéshez egy önálló városi múzeum megalapítására. Alapját a gimnázium régiség tára adta. A beadványt 1902. december 7-én a városi közgyűlés elfogadta, így jött létre az oszágosan és határainkon kívül is ismertté vált Kiskun Múzeum.
A múzeum története
Előzmények
1863 – 1870
Miletz János tanár, gyűjtő és ösztönző munkája révén a kiskunfélegyházi algimnáziumban létrejött a régiség gyűjtemény alapja.
A kiskunfélegyházi algimnáziumi kar 1862-1870
1875
Szertárak a gimnáziumban, amelynek egyike a régiségtár volt. Őre: Fekete Imre tanár 1879-ig (haláláig)
1879 – 1883
A régiségtár őre: Szerelemhegyi Tivadar tanár.
1884 – 1895
A régiségtár őre: Trungel János tanár.
1886
Az iskola épületében elkülönített helyen, a tanári szobával együtt helyezik el a gyűjteményeket. A régiségtárat két külön gyűjteményre osztották: Pénz és éremgyűjtemény (433 db pénz, 29 db érem). Régi tárgyak gyűjteménye (56 db.)
1895-1900
Több tanár felügyelete alá került a gyűjtemény (Dr. Beke Lajos, Porst Kálmán, Pál Károly).
Az oktatási intézmény 1897-től új státuszban főgimnáziumként működött tovább.
1900
Szalay Gyula tanárt jelölték ki a gyűjtemények őrének. Pénz és éremgyűjtemény (637 db pénz, 38 érem). Régiségtár (79 leltári szám alatt 158 db tárgy).
A múzeum alapítása és története
1901
Szalay Gyula, a gimnázium tanára indítványt nyújt be a városi vezetéshez az önálló városi múzeum megalapítására, amelynek alapját a gimnázium gyűjteménye adja.
1902. december 7.
A városi közgyűlés elfogadta a múzeum létesítését.
1902
Szalay Gyula gimnáziumi tanár a múzeum első múzeumőre.
1903
Miletz János tanár hagyatéka (könyvtára, pénz és éremgyűjteménye) a Kiskun Múzeumba került, amely megalapozta és megerősítette a kialakuló múzeumot.
1905. július 9.
A Kiskunfélegyházi Városi Múzeum Szervezési Szabályrendeletét elfogadta a városi közgyűlés, ezáltal hivatalossá vált az intézmény működése.
1907
A Magyar Királyi Vallási és Közoktatásügyi miniszter állami felügyelet alá helyezte a Kiskunfélegyházi Városi Múzeumot, ezáltal a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének hatáskörébe tartozó közgyűjteménnyé emelte.
1912
A Városi Múzeum gyűjteményét az ősz folyamán átköltöztették a Kisvárosháza emeleti helyiségeibe. Ekkor végleg elvált a gyűjtemény és az intézmény az addig otthonaként szolgáló gimnáziumtól.
1912 – 1940
A Városi Múzeum a Kisvárosháza épületében, az emeleti hat helyiségben működött.
1934
Pál Kálmán tanár veszi át Szalay Gyula betegsége miatt a Városi Múzeum vezetését.
1939
A város vezetősége a múzeum épületének megoldására elhatározta, hogy a Kiskun Kapitányság egykori székházát kéri meg Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye vezetőségétől a gyűjtemények céljára. Szalay Gyula álma így valóra vált. Pál Kálmán elévülhetetlen érdeme, a múzeum új, végleges méltó helyének megteremtése.
Kalmár Józsefné Fazekas Anna
A város „jótevője”, a Kalmár-kápolna építtetője. Az általa létrehozott múzeum és közkönyvtár alap segítette a múzeum működését, áthelyezésének, kialakításának költségeit.
1940 – 1941
Pál Kálmán múzeumőr és dr. Szabó Kálmán kecskeméti múzeumigazgató előkészítették, kiválogatták, leltározták, majd átszállíttatták a múzeum gyűjteményeit a kerületi székház egykori börtönépületébe.
1942. május 14.
Kiskun Múzeum megnyitása a kerületi székházban. Az első nyilvános kiállítás rendezője dr. Szabó Kálmán, Pál Kálmán közreműködésével.
1944. október 28.
A múzeumot hadi kórház céljára lefoglalták.
1948. november
Gaál Károlyt néprajzi gyakornokként megbízták a néprajzi tárgyak leltározásával.
1949
Petőfi halálának évfordulójára új kiállítás nyílt.
1949. december 20.
A nyugalomba vonult Pál Kálmán után Gaál Károlyt bízták meg a múzeum vezetésével, 1952. január 15-ig.
1950. december
Az Igazságügyi Minisztérium az egykori Börtönmúzeum anyagát Kiskunfélegyházán, a Kiskun Múzeumban helyezte el véglegesen.
1951. március 15.
Gaál Károly rendezésben új kiállítás nyílt: néprajzi és büntetéstörténeti emlékeket mutatott be.
1952. március 1.
Dr. Mezősi Károlyt, a Tanítóképző Intézet igazgatóját bízták meg a múzeum vezetésével. Rövid megszakítással tíz évig volt a múzeum igazgatója, aki helytörténeti kutatásai révén gazdagította a múzeumot. 1955-ben a gyűjtemények újraleltározását, a ma is alkalmazott elvek szerint ő kezdte meg. Nevéhez fűződik a szélmalom megmentése és annak a múzeum udvarán való elhelyezése 1960-61-ben.
1960 – 1961
A Pajkos-Szabó-féle szélmalom áthelyezése a Kiskun Múzeum udvarára
1956. január 1.
Pesovár Ferenc néprajzkutató a múzeum vezetője 1957. február 13-ig.
1963 – 1971
Lükő Gábor néprajzkutatót nevezték ki a Kiskun Múzeum igazgatójává.
1965
Kiskun Múzeum épületéből a lakókat és egyéb intézményeket sikerült elhelyezni, és az egész barokk műemléképület a múzeum céljait szolgálta.
1969. október 26.
Holló László festőművész szülővárosának adományozott alkotásaiból nyílt állandó kiállítás, amely ma is látható a múzeumban.
1969
A Kiskun Kerületi Kapitányság egykori börtönépületében megnyílt „A magyar büntetőjog emlékei” című állandó büntetéstörténeti kiállítás.
1972. június
Dr. Fazekas István töltötte be a múzeumigazgatói posztot 1996. decemberéig. 25 évig vezette az intézményt az irodalomtörténész, ápolva Móra és Petőfi kultuszát. Számos képzőművészeti, néprajzi, régészeti, történeti kiállítás nyílt irányítása alatt.
Hajmás Sándor
A Kiskun Múzeum ikonikus alakja, aki több mint 40 évig volt az intézmény dolgozója. Előbb hivatalsegédi minőségben, majd a negyvenes években szakképzett restaurátorként. az 1930-as években Szalay Gyula múzeumigazgató mellett ismerkedett a gyűjteményanyag gyarapításával, annak állagmegóvásának folyamataival. A Kiskun Múzeum mindenese volt ő, aki egyszemélyes felelősséggel (muzeológusok hiányában) komoly szakfeladatot igénylő munkákat is teljesített. Kezei közül még a nyugdíjas éveiben is vállalt szolgálat alatt kiváló restaurátori munkák kerültek ki. Sokak által megbecsülésnek, tiszteletnek örvendett.
1972. február 8.
Móra Ferenc szülőháza, mint emlékház új állandó tárlattal megnyílt.
1991-1993
Teljes épületfelújítás.
1993. Március 24.
„Megőrződött múlt és Kiskunfélegyháza évszázadai” című új helytörténeti kiállítás, amely a város újratelepítésének 250. évfordulója alkalmából nyílt.
1993. augusztus 19.
Petőfi Emlékszoba megnyitása a Petőfi Sándor Emlékházban.
1997. január 1.
Bánkiné dr. Molnár Erzsébet levéltáros történész a Kiskun Múzeum igazgatója 2007. június 30-ig.
1997
Kiskun Múzeum Baráti Körének és a Kiskun Múzeum Alapítvány megalapítása.
1998
Tudományos konferenciák szervezése indult, tudományos és ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése.
1999
Morell Mihály állandó kiállítása.
2000
Szántó Piroska festőművész állandó kiállítása.
2000
„A vallási élet emlékei a Kiskunságban” című állandó kiállítás megnyitása az egykori börtönkápolnában.
2000
A Kiskun Múzeum tudományos és közművelődési munkájának elismeréseként a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Múzeumi osztályának különdíját kapta a helyi kulturális- és közéletben betöltött kiemelkedő teljesítményéért.
2004
A tetőzet cseréje, a főépület homlokzatának felújítása.
2005
„Az év múzeuma 2005” pályázaton szakmai- tudományos tevékenységéért és kiváló közösségkapcsolataiért a bíráló bizottság elismerését nyerte el.
2007. július 1.
Rosta Szabolcs régész a Kiskun Múzeum igazgatója 2010. november 30-ig.
2008
Megkezdődtek az ásatások a Templomhalmon, a középkori Félegyháza település templomának és temetőjének feltárásával új eredmények születtek.
2010
Múzeumpedagógiai foglalkoztató-terem kialakítása.
2010. december 1.
Mészáros Márta néprajzkutató, múzeumpedagógus a Kiskun Múzeum igazgatója.
2013. január 1.
A Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet megszűnésével a Kiskun Múzeum fenntartója Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata lett. A muzeális intézmény újraalapításával a Kiskun Múzeum, mint járásszékhelyű területi múzeum folytatta működését, melynek filiáléja két közérdekű kiállítóhely, irodalmi emlékhely is, a Petőfi Sándor Emlékház és a Móra Ferenc Emlékház.
A Kiskun Múzeum múzeumőrei, igazgatói
1902 – 1934
Szalay Gyula gimnáziumi tanár, a Kiskun Múzeum első múzeumőre, alapításának kezdeményezője, a gyűjtemények első szervezője, gyarapítója.
1934 – 1949
Pál Kálmán tanár a múzeum vezetője.
1949 – 1952
Dr. Gaál Károly néprajzkutató.
1953 – 1956
Dr. Mezősi Károly tanár, tanítóképző tudós igazgatója.
1956 – 1957
Pesovár Ferenc néprajzkutató.
1957 – 1963
Dr. Mezősi Károly tanár, helytörténeti kutató.
1963 – 1970
Dr. Lükő Gábor néprajzkutató.
1972 – 1996
Dr. Fazekas István irodalomtörténész.
1997 – 2007
Bánkiné dr. Molnár Erzsébet levéltáros.
2007 – 2010
Rosta Szabolcs régész.
2011 –
Mészáros Márta néprajzkutató.
A Kiskun Múzeum épülete
1743-ban települt újra a kiskunsági Félegyháza puszta, majd tíz év alatti rohamos fejlődésének köszönhetően 1753. július 18-án, Mária Terézia királynő a református Halasról a Kiskun Kerület központját ide helyezte. Félegyháza, nyolc kiskun település és 34 puszta igazgatási és bírósági központja lett. Az első bírósági és fogva tartó hely az akkori helység házában kapott helyet. 1773-ban változás történt, a kerület megvásárolta a főútvonal mellett telket, ahol felépült a földszintes, nádfedeles igazság háza. Ez az épület a tűz martalékává vált 1793-ban.
1794-ben, a nyolc település összefogásával készült el ez az emeletesre épített, barokk stílusú, copf homlokzatú épület. A kerületi ház sok ablaka, boltíves falai, árkádos udvari folyosója a múlt hangulatát idézik. Az udvaron épült fel a tömlöc, mely Félegyháza és a nyolc település fogva tartó helye volt.
Az épületegyüttes három részre tagolódott. A főépület emeletén ülésezett a magistratus, akik elsőfokú ítéleteket is hoztak, és itt székelt a Kiskun Kapitány. Az épület észak-keleti szárnyában 1826-ban kialakították a börtön kápolnáját, melyet a Szentháromság tiszteletére szenteltek fel. Az épülethez tartozott a Vörös torony, melyet 1863-ban bontottak le és soha nem építették azt vissza. Az épületegyüttes harmadik része a tömlöc épülete volt, ami 1920-ig fogva tartó helyként funkcionált.
1939-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye vezetősége engedélyével ebbe a történelmi épületegyüttesbe helyezték át a városi múzeumot. A háború idején, 1945-ben az emeleti termekbe orosz és német hadikórház költözött, később magánlakásokká alakították a szobákat. Kiskun Múzeum csak az 1960-as évek végén vehette át teljesen az épületegyüttest. A múzeumban régészeti, természettudományi, történeti, néprajzi, vallástörténeti, katonatörténeti és képzőművészeti kiállítás, valamint dr. Magyari Béla kiképzett űrhajós állandó kiállítása található.
Az egykori börtön épületében ma büntetéstörténeti kiállítás látható. A börtönudvaron áll a Pajkos-Szabó-féle szélmalom, amit 1962-ben hoztak be a város külterületéről. Körülötte út menti keresztek, sírkövek, harangláb, népi szakrális emlékek és egy Árpád-kori veremház rekonstrukció látható.