Múzeum története

Szalay Gyula, a gimnázium tanára indítványt nyújt be a városi vezetéshez az önálló városi múzeum megalapítására, amelynek alapját a gimnázium gyűjteménye adja.

A városi közgyűlés elfogadta a múzeum létesítését.

Szalay Gyula gimnáziumi tanár a múzeum első múzeumőre.

Miletz János tanár hagyatéka (könyvtára, pénz és éremgyűjteménye) a Kiskun Múzeumba került, amely megalapozta és megerősítette a kialakuló múzeumot.

A Kiskunfélegyházi Városi Múzeum Szervezési Szabályrendeletét elfogadta a városi közgyűlés, ezáltal hivatalossá vált az intézmény működése.

A Magyar Királyi Vallási és Közoktatásügyi miniszter állami felügyelet alá helyezte a Kiskunfélegyházi Városi Múzeumot, ezáltal a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének hatáskörébe tartozó közgyűjteménnyé emelte.

A Városi Múzeum gyűjteményét az ősz folyamán átköltöztették a Kisvárosháza emeleti helyiségeibe. Ekkor végleg elvált a gyűjtemény és az intézmény az addig otthonaként szolgáló gimnáziumtól.

Városi Múzeum a Kisvárosháza épületében, az emeleti hat helyiségben működött.

Pál Kálmán tanár veszi át Szalay Gyula betegsége miatt a Városi Múzeum vezetését.

A város vezetősége a múzeum épületének megoldására elhatározta, hogy a Kiskun Kapitányság egykori székházát kéri meg Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye vezetőségétől a gyűjtemények céljára. Szalay Gyula álma így valóra vált. Pál Kálmán elévülhetetlen érdeme, a múzeum új, végleges méltó helyének megteremtése.

Pál Kálmán múzeumőr és dr. Szabó Kálmán kecskeméti múzeumigazgató előkészítették, kiválogatták, leltározták, majd átszállítatták a múzeum gyűjteményeit a kerületi székház egykori börtönépületébe.

Kiskun Múzeum megnyitása a kerületi székházban. Az első nyilvános kiállítás rendezője dr. Szabó Kálmán, Pál Kálmán közreműködésével.

A múzeumot hadi kórház céljára lefoglalták.

Gaál Károly néprajzi gyakornokként megbízták a néprajzi tárgyak leltározásával.

Petőfi halálának évfordulójára új kiállítás nyílt.

A nyugalomba vonult Pál Kálmán után Gaál Károlyt bízták meg a múzeum vezetésével, 1952. január 15-ig.

Az Igazságügyi Minisztérium az egykori Börtönmúzeum anyagát Kiskunfélegyházára a Kiskun Múzeumban helyezte el véglegesen.

Gaál Károly rendezésben új kiállítás nyílt: néprajzi és büntetéstörténeti emlékeket mutatott be.

Mezősi Károlyt, a Tanítóképző Intézet igazgatóját bízták meg a múzeum vezetésével. Rövid megszakítással tíz évig volt a múzeum igazgatója, aki helytörténeti kutatásai révén gazdagította a múzeumot. 1955-ben a gyűjtemények újraleltározását, a ma is alkalmazott elvek szerint ő kezdte meg. Nevéhez fűződik a szélmalom megmentése és annak a múzeum udvarán való elhelyezése 1960-61-ben.

Mezősi Károlyt, a Tanítóképző Intézet igazgatóját bízták meg a múzeum vezetésével. Rövid megszakítással tíz évig volt a múzeum igazgatója, aki helytörténeti kutatásai révén gazdagította a múzeumot. 1955-ben a gyűjtemények újraleltározását, a ma is alkalmazott elvek szerint ő kezdte meg. Nevéhez fűződik a szélmalom megmentése és annak a múzeum udvarán való elhelyezése 1960-61-ben.

Pesovár Ferenc néprajzkutató a múzeumvezető 1957. február 13-ig.

A Pajkos-Szabó-féle szélmalom áthelyezése a Kiskun Múzeum udvarára

Lükő Gábor néprajzkutatót nevezték ki a Kiskun Múzeum igazgatójává.

Kiskun Múzeum épületéből a lakókat és egyéb intézményeket sikerült elhelyezni, és az egész barokk műemléképület a múzeum céljait szolgálta.

Holló László festőművész szülővárosának adományozott alkotásaiból nyílt állandó kiállítás, amely ma is látható a múzeumban.

A Kiskun Kerületi Kapitányság egykori börtönépületében megnyílt "A magyar büntetőjog emlékei" című állandó büntetéstörténeti kiállítás.

Dr. Fazekas István töltötte be a múzeumigazgatói posztot 1996. decemberéig. 25 évig vezette az intézmény az irodalomtörténész, ápolva Móra és Petőfi kultuszát. Számos képzőművészeti, néprajzi, régészeti, történeti kiállítás nyílt irányítása alatt.

Móra Ferenc szülőháza, mint emlékház új állandó tárlattal megnyílt.

Teljes épület-felújítás.

"Megőrződött múlt és Kiskunfélegyháza évszázadai" című új helytörténeti kiállítás, amely a város újratelepítésének 250. évfordulója alkalmából nyílt.

Petőfi Emlékszoba megnyitása a Petőfi Sándor Emlékházban.

Bánkiné dr. Molnár Erzsébet levéltáros történész a Kiskun Múzeum igazgatója 2007. június 30-ig.

Kiskun Múzeum Baráti Körének és a Kiskun Múzeum Alapítvány megalapítása.

Tudományos konferenciák szervezése indult, tudományos és ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése

Morell Mihály állandó kiállítása.

Szántó Piroska festőművész állandó kiállítása.

"A vallási élet emlékei a Kiskunságban" című állandó kiállítás megnyitása az egykori börtönkápolnában.

A Kiskun Múzeum tudományos és közművelődési munkájának elismeréseként a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Múzeumi osztályának különdíját kapta a helyi kulturális- és közéletben betöltött kiemelkedő teljesítményéért.

A tetőzet cseréje, a főépület homlokzatának felújítása.

"Az év múzeuma 2005" pályázaton szakmai- tudományos tevékenységéért és kiváló közösségkapcsolataiért a bíráló bizottság elismerését nyerte el.

Rosta Szabolcs régész a Kiskun Múzeum igazgatója 2010. november 30-ig.

Megkezdődtek az ásatások a Templomhalmon, a középkori Félegyháza település templomának és temetőjének feltárásával új eredmények születtek.

Múzeumpedagógiai foglalkoztató-terem kialakítása.

Mészáros Márta néprajzkutató, múzeumpedagógus a Kiskun Múzeum igazgatója.

A Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet megszűnésével a Kiskun Múzeum fenntartója Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata lett. A muzeális intézmény újraalapításával a Kiskun Múzeum, mint járásszékhelyű területi múzeum folytatta működését, melynek filiáléja két közérdekű kiállítóhely, irodalmi emlékhely is, a Petőfi Sándor Emlékház és a Móra Ferenc Emlékház.