Kiskun Múzeum
Állandó kiállítások a Kiskun Múzeumban
"Kincsek a raktárból" - régészeti kiállítás /Milecz János terem/
A kiállítás a Kiskun Múzeum dísztermében található a múzeumépület földszinti szárnyában. A terem sajátossága, hogy oszlopok tagolják, így osztott kiállítótér áll rendelkezésre. A kiállítás 15 db vitrint, 18 db posztert, 1 db idővonalat és 1 db épített makettet tartalmaz. A kiállító helyiség Kiskunfélegyháza és a környező települések történetét mutatja be a neolitikumtól a késő középkorig.
A kiállítás anyagát főként a Kiskun Múzeum régészeti gyűjteményébe az elmúlt évtizedekben bekerült leletanyag szolgáltatja. Kiállításra kerültek az M5 autópálya, elkerülő utak, gázvezetékek építése során feltárt lelőhelyek anyagai, továbbá a Kecskeméti Katona József Múzeumtól kölcsönzött tárgyak. A kölcsönzött tárgyak között megtalálható a Radnóti utcai tarsolylemez (ritkán látható kiállításban) és a Bugac Monostor területén feltárt tárgyak is. Közel 1000 tárgy került elhelyezésre.
A poszterek a mellettük található vitrinek tartalmához kapcsolódnak. Bemutatják az adott korszak legfőbb jellemzőit, továbbá itt kerültek elhelyezésre a tárgyakra vonatkozó információk is.
A kiállítás látványvilágának fontos eleme a világítás. A terem nagyméretű ablakait a természetes fény kizárására lefóliáztuk, így a kiállításban félhomály uralkodik, mely kiemeli az egyedileg megvilágított vitrineket és posztereket. A bővebb leírásokról hanganyag az audio guide rendszerbe kerültek feltöltésre, mellyel interaktív tárlatvezetésben részesül a látogató.
TUDÁSTÁR-ÉLMÉNYTÉR-TANULMÁNYTÁRAK
Természettudományi tanulmánytár /Somorjai-terem/
A tanulmányi raktár a múzeum úgynevezett „Árkádos” kiállítóterének egyik felében található a múzeumépület földszinti szárnyában. Vitrinekben került a Somorjai házaspár által a múzeumnak adományozott kőzetgyűjtemény jelentős része. Összesen 982 db kőzet került a tanulmányi raktárban elhelyezésre. Ezek közül 229 darab az üveges részben, míg 753 darab a fiókokban található. A raktár a kőzetek, ásványok, kövületek képződése szerint került berendezésre. Külön blokkokban mutatjuk be az üledékes és vulkáni kőzeteket, ásványokat. Megjelennek a tárlókban az egykor élt élőlények maradványai, fossziliái is. A fiókokban elhelyezett gyűjteményi anyag a felette levő vitrinek tartalmához igazodik.
Az üveg vitrinekben a múzeum őslénytani gyűjteményének reprezentatív része is elhelyezésre került.
A tárlókban 23 darab kisebb-nagyobb méretű ősmaradványt tekinthetnek meg a látogatók. Kiállításra kerültek gyapjas mamut, barlangi oroszlán, gyapjas orrszarvú továbbá szarvasfélék csontmaradványai is.
A látogatók tájékoztatását a vitrinekben elhelyezett feliratok szolgálják. A bővebb leírások, rekonstrukciós rajzok stb. az audio guide rendszerbe kerültek feltöltésre, mellyel interaktív tárlatvezetésben részesül a látogató.
Fegyver tanulmánytár /Boczonádi Szabó József-terem/
A tanulmányi raktár a múzeum úgynevezett „Árkádos” kiállítóterének második felében várja látogatóit. Pályázat keretében megújult a terem világítása, valamint kiépítésre került a raktárban az informatikai hálózat. A terem két bejáratát jelentő boltíves kialakítású ajtónyílásokra redőnyrácsok kerültek. A teremben egyedileg tervezett és gyártott fémtároló rendszer került kiépítésre. A tároló rendszer üvegajtós illetve ráccsal lezárt vitrinekből és egy fiókos blokkból áll. A vitrinek egyedi belső világítással rendelkeznek. A terembe került a múzeumpedagógiai foglalkozások céljára elhelyezett gurítható asztal, illetve a hozzá tartozó 15 darab szék.
A vitrinekben került elhelyezésre a múzeum fegyvergyűjteményének jelentős része. A kiállított 106 darab tárgyból 62 darab a vitrinekben, míg 44 db a fiókokban található. A vitrinek berendezése tematikusan történt. Külön szerepelnek a szúró és vágófegyverek, valamint a lőfegyverek.
A látogatók tájékoztatását a vitrinekben elhelyezett feliratok szolgálják. A bővebb leírások, rekonstrukciós rajzok stb. az audio guide rendszerbe kerültek feltöltésre, mellyel interaktív tárlatvezetésben részesül a látogató.
Néprajzi tanulmánytár és szabadtéri kiállítás
/Szalay Gyula-terem/
Pályázati lehetőséggel a gyűjteményi anyag épületének felújítását, az épületben lévő két helyiség összenyitásával a tér maximális kihasználását tettük lehetővé. A felújított épületben így 77 m²-en került kialakításra a néprajzi tanulmányi raktár, melyben egy teljesen új tároló rendszer került beépítésre. A 39 főelemből álló polcrendszerben 237 polc, 12 fiókos rész és 5 tárolóban üvegvitrines rész is található. A majd 12 ezer műtárgyat számláló néprajzi gyűjteményből e tanulmányi raktárba 3.800 db egyedi műtárgy került elhelyezésre, melyeket a látogatók megtekinthetnek. A néprajzi anyag elhelyezése tematikus rendszerben történt, 6 fő csoportban. 1. gyűjtögetés (halászat, vadászat, méhészet), 2. gazdálkodás (földművelés, állattartás, pásztorélet), 3. háztartás (élelem-feldogozás, tárolóeszközök, mérőeszközök, világítóeszközök, kerámia), 4. mesterségek (fonás-szövés, textíliák, fésűs, kalapos, kékfestő, szűcs, szűrszabó, csizmadia, cipész, szíjgyártó, asztalos, kovács, lakatos, bádogos, kötélverő, vesszőfonó, késes, vályogvető, nádazó, molnár, pék, mézeskalácsos), 5. egyéb kisgyűjtemények (óra, pipa, hangszer), 6. különleges, egyedi darabok.
A néprajzi gyűjtemény egy része, a műtárgyak mérete okán, a színben kerültek elhelyezésre. E raktárrészből kb. 60 m² terület látogatható, ahol a bemutatott műtárgyakat eddig nem láthatták a múzeumlátogatók. Itt került bemutatásra a bútoranyag egy része, mezőgazdasági eszközök, szekér, halottas hintó is.
A látogatók tájékoztatását a bővebb leírások, fotók, rekonstrukciós rajzok, zenei anyag stb. az audio guide rendszerbe kerültek feltöltésre, mellyel interaktív tárlatvezetésben részesül a látogató.
Hiradástechnikai tanulmánytár /Szita Mihály-terem/
Híradás technikatörténeti kiállításunk a börtönépület emeletén került kialakításra. A belső teremben rádiókat, lemezlejátszókat, gramofont, orsós- és kazettás magnókat, televíziókat; a folyosón pedig írógépeket, távírófelvevő-készüléket, telefonokat, számológépeket, vetítőgépeket, videólejátszókat, hangfalakat, fényképezőgépeket, valamint fénymásoló- és nyomtatógépeket láthatunk. A látogatók a különböző gyártmányú tárgyakon keresztül nyomon követhetik a technika fejlődését egészen az 1940-es évektől az 1990-es évekig. Az intézmény gazdag műszaki-technikatörténeti anyagának nagy része Szita Mihálynak köszönhető, aki hatalmas gyűjteményét 2013-ban városa múzeumának adományozta.
Bűn és bűnhődés Magyarhonban
A magyar büntetéstörténet emlékei
A Kiskun Kerület egykori tömlöcébe lépve elénk tárul az a büntetéstörténeti gyűjtemény, melyben a bűnök és büntetések ezeréves múltját mutatjuk be. A kiállítás épülete egykor fogva tartó hely volt, a cellák pedig a rabok tartásának szomorú emlékeit őrzik.
A földszinten kerülnek bemutatásra azok a királyok és jogalkotók – az államalapítástól a 19. századig-, akik intézkedéseikkel a magyar igazságszolgáltatást és büntetési rendszert formálták, jobbá tették. Minden terem más témakört ölel fel. A kegyetlen büntetőeszközök, a lelket gyötrő megszégyenítés, a brutális vallatás és kivégzés tárgyi emlékei mutatnak rá arra, hogy a bűn elítélendő és megtorlást kíván. A korszakok előrehaladtával jogalkotóink igyekeztek háttérbe szorítani az effajta kegyetlenségeket, és humánusabb szemlélettel viszonyultak a bűnöshöz, tetteinek megtorlásához.
Az épület emeleti részén a 19. század megújító törekvései láthatók. A betyárvilág felszámolása, a börtönépítési program és a Csemegi-kódex – az első magyar büntető törvénykönyv – életbe lépése. Betekintést nyerhet a látogató a rabkonyhába, a fegyőri szobába és a rabmunkák termébe. A tárlat zárásaként az egykori Kiskun Kerület székházának és a benne működő igazságszolgáltatásnak történetét ismerhetik meg.
A magyar feudális jogszolgáltatás kegyetlen módszereitől indulva a polgári bíráskodás humánusabb, a visszailleszkedést és a „jó útra térést” célul tűző ítélkezéséig és büntetés-végrehajtásáig hosszú utat tettünk meg. Az egykori hazai büntetések hiteles bemutatására törekszünk. A közvélemény minden korban elítélte a bűnt és bűnözést, de a büntetések megítélésében sokszor szélsőséges ma is. A börtönviszonyokról az oly keveset tudó lakosság torzított, félelmetes és misztikus képet alkotott és alkot napjainkban is.
A kiállításon bemutatott büntetőeszközök, amelyeknek többségét használták fenyítésre és akár kivégzésre is, olyan hatást kíván elérni, amely nemcsak megrettenti a látogatót, hanem rá is döbbenti az igazság és az igazságosság, a tisztaság, a tisztesség, a becsületesség fontosságára. Rávilágít a különböző korok bűn- és büntetés-szemléletének visszásságára, valamint a hatalommal való büntetés kegyetlen megtorlásaira.
A Kiskun kerületi kapitányság hajdani börtönépületének patinás hangulatához illő büntetéstörténeti kiállítás gerincét a Budapesti Országos Gyűjtőfogházban, 1910-ben Vajna Károly által alapított Országos Börtönügyi Múzeum gyűjteményéből fennmaradt töredék-anyag szolgáltatja.
Vallási élet emlékei a Kiskunságban /börtönkápolna/
Az egykori börtönkápolnában található a Vallási élet emlékei a Kiskunságban címû kiállítás, amely az egykori kerület református, zsidó és római katolikus vallású lakosságának népi és liturgikus tárgyi emlékeit mutatja be. Közülük országosan is kiemelkedő művészettörténeti jelentőségűek a XVIII–XIX. századi népi fafaragású Kiskunsági Madonna szobrok.
Hadak útján… katonatörténeti emlékek /börtönmúzeum/
A múlt emlékeinek megbecsülése minden nemzet jövőjének legszilárdabb alapja. A magyar katonai múltat, a magyar katonai vitézség örökéletű dicsőségét soha sem szabad felednünk. Hazafias magyar lelket igazolnak tehát azok, akik ápolják és megőrzik magyar nemzeti múltunk, magyar katonai dicsőségünk maradandó emlékeit. Ebből az eszmerendszerből született kiállításom, melyben az Osztrák-Magyar Monarchia katonáitól egészen az 1956-os forradalomig próbálom bemutatni a magyarság harcait.
Találkozunk egyéni emberi sorsokkal, és a hazánkat is megnyomorító háborúk, egész országunkat érintő társadalmi konfliktusokkal. Ajánlom minden történelmet kedvelő, és a magyar katonai múlt iránt érdeklődő számára ezt a folyamatosan bővülő kiállítást.
/vitéz Varga Zoltán/
Magyari Béla ezredes, vadászpilóta, kiképzett űrhajós, Kiskunfélegyháza díszpolgára - életút kiállítás
A Kiskun Múzeum falai között 2019. november 23-án – a díszpolgárrá avatás 39. évfordulóján – nyílt meg dr. Magyari Béla életútját bemutató kiállítás a múzeumépület földszinti jobb szárnyában.
Városunk híres szülöttjének hagyatékát a család adta át a múzeumnak megőrzésre és bemutatásra, letétként.
A több, mint 3000 darab tárgyat magában foglaló gyűjtemény-együttesnek köszönhetően nyomon követhetjük a kiképzett űrhajós, ezredes, vadászpilóta, mérnök, díszpolgár életét és a szovjet-magyar űrrepülés (1980. május 26.) történetét.
A kiállítást a különböző fényképek, dokumentumok mellett vadászpilóta- és űrhajós felszerelések teszik különlegessé.
A terembe lépve elénk tárul a témához illő csillagos égbolt, ezzel is sajátos hangulatot teremtve az egyedülálló tárlatnak.
Holló László alkotásai és relikviái - képzőművészeti tárlat
Holló László ‐ festőművész (Kiskunfélegyháza, 1887. március 6. – Debrecen, 1976. augusztus 14.) Kossuth-díjas festőművész, Kiskunfélegyháza és Debrecen díszpolgára.
Édesapja a kiskunfélegyházi Főgimnázium igazgatója volt, itt érettségizett Holló László. 1904‐től 1909‐ig a budapesti Mintarajziskolában tanult, mesterei Székely Bertalan és Szinyei Merse Pál. 1909‐től 1911‐ig Hollósy Simon mester iskolájában folytatta tanulmányait Münchenben. 1911‐től párizsi, spanyolországi és itáliai tanulmányutakat tett. 1914‐ben hazatérve Debrecenben telepedett le, mintegy 40 éven át, 1928 és 1968 között nyaranként Tiszadadán alkotott. A bibliai és történelmi témák mentén sikeres szimbolikus kompozíciókat alkotott. Alföldi témájú festménye a legtöbb és a legértékesebb, amelyekből az 1910‐es évek elején készült művein a szecesszió hatása érződik, az 1920‐as évek elején az impresszionizmus hat művészetére, 1924‐től az expresszionista stílust ötvözi sajátosan egyéni ábrázolási módjával. Leginkább mégis a nagybányai hagyományokat fejlesztette tovább, nála jelentkezik a közönség által annyira kedvelt posztnagybányai stílus a modern festészeti irányzatok egyes vonásaival megerősítve (foltszerű ábrázolás, erős fény‐árnyék hatások, egyre derűsebb színek, a természet és az emberi érzelmek együttes megjelenítése). Posztnagybányai stílusban festette ő a Nagyalföld tájait, embereit, nagy kincse az alföldi kultúrának az ő festészete.
Az idős mester életének utolsó két évtizede sikerekben gazdag volt. 1961-ben egész életművét reprezentáló gyűjteményes kiállítást rendezett a Műcsarnokban, ezt követően kapta meg a Kossuth-díj ezüst fokozatát. Műveiből ekkor egy-egy kollekciót ajándékozott a Nemzeti Galériának, a Déri és a Kiskun Múzeumnak.
Az állandó kiállítás törzsanyagát legfőképp az 1961-ben és 69-ben, a művész által adományozott 30 festmény és 15 db grafika alkotja. A későbbi évek folyamán prof. em. Dr.Ujváry Zoltán és a művész özvegye Holló Lászlóné Maksa Olga asszony adományaikkal tovább színesítették a kiskunfélegyházi Holló-gyűjteményt, így több személyes tárgy is bekerült az állandó kiállításba.
A Holló-díj. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016-ban Holló László-díjat alapított abból a célból, hogy elismerését fejezze ki azoknak a személyeknek, akik Holló László festői, művészeti örökségét tovább viszik és képzőművészeti tevékenységükkel kiemelkednek alkotótársaik közül, valamint egyéb, nem művészeti tevékenységükkel hozzájárulnak a Hollói örökség megőrzéséhez, ápolásához. Korábban a díjakat 1987-től a Debrecenben alapított kuratórium ítélte oda az arra érdemes művészeknek és közösségeknek. Elnöke, dr. Ujváry Zoltán professor emeritus (Hét, 1932. január 25. – Debrecen, 2018. január 28.), aki egyúttal a Holló-hagyaték gondozója is volt.
A Kiskun Múzeum gyűjteményébe a teljesség igénye nélkül számos Holló-díjas alkotó adományaként bekerült alkotások láthatók. A tematikus kiállítást, illetve a képzőművészeti gyűjteményt folyamatosan bővítjük.
Holló László díjas alkotók munkái a Kiskun Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből:
Bényi Árpád (1931-2006)
Holló László-díj 1991
Burai István (1951-)
Holló László-díj 2006
Fátyol Zoltán (1954-)
Holló László-díj 2000
Fekete Zsolt 1964-
Holló László-díj 2002
Józsa Lajos 1944-
Holló László-díj 2004
Katona György 1953-
Holló László-díj 2002
Kolozsvári Sándor 1956-2012
Holló László-díj 2002
Komiszár János 1949-
Holló László-díj 2001
László Ákos 1940-
Holló László-díj 1997
Madarász Gyula 1935-2012
Holló László-díj 1989
Molnár István 1978-
Holló László-díj 2017
Rádi András 1937-
Holló László-díj 2018
Petkes József 1928-2016
Holló László-díj 1997
Szabó Ildikó 1967-
Holló László-díj 2002
Szecskó Péter 1950-2021
Holló László-díj 2007
Tamus István 1953-
Holló László-díj 2004
Terescsényi Endre 1923-2003
Holló László-díj 1997
Walter Gábor 1963-2014
Holló László-díj 2012
Árpád-kori veremház /rekonstrukció-szabadtéri kiállítás/
A szélmalom mellett, az udvaron épült fel az Árpád-kori hétköznapokat idéző veremház rekonstrukció. Az M5-ös autópálya ásatása során előkerült Árpád-kori települések emlékét mutatja be a korabeli lakóház, amely méretarányosan lett megépítve.
Pajkos-Szabó-féle kiskunfélegyházi szélmalom
Az egykori börtönudvarban áll egy alföldi tornyos szélmalom. 1860-ban építették a város szélén, a Kis Mindszenti úton. 1942-ig őrölték benne a környék gabonáit.
Pajkos Szabó István molnár a kiszolgált malmot a múzeumnak átadta és 1962-ben itt az udvarban újra felépítették, hogy egy letűnt kor remekét megőrizzük. Különösen szép a malom eredeti fából készült szerkezete, díszesen faragott kőpadelői.
A népi műemlék szélmalom udvarán XVIII–XIX. századi gazdagon faragott útmenti keresztek, harangláb és néhány jellegzetes sírkő segít a múltidézésben.
