Félegyházi szélmalmok

FÉLEGYHÁZI SZÉLMALMOK

A kiskunsági Félegyházát malmok011743-ban telepítették újra. Az első összeírásban olvasható Fűsűs Pál malombíró és Krisner András molnár neve is. Az első malom építője Haskó Ádám mester volt, amely a Csongrádi útban állt.

Az első őrlőépítmények még szárazmalmok voltak, majd egyre inkább teret nyertek a holland típusú tornyos szélmalmok a városunk környékén is.

A malmokat feltüntették a katonai térképeken és láthatók egy 1810-es években készült céhlevél városlátképet ábrázoló fejlécén.

 

malmok02

 

A 19. század első felében már egyre több malom vitorlája forgott a város határában és egyre híresebbek és keresettebbek lettek a félegyházi malomépítő mesterek. A Haskó, Gajzer, Bálint, Fábián, Illés, Kesik, László, Móczár, Hunti családok kiváló mesterek voltak és számos malmot építettek az Alföld széles vidékén.

A malomépítők, molnárok, ácsok és kőművesek összefogva 1841-ben céhet is alapítottak Félegyházán, több mint 70 taggal.

1850-ben, az első hivatalos utcajegyzékben 55 malomházat írtak össze, volt idő, amikor 62 szélmalom is volt Félegyháza határában.

1857-ben Sterio Károly (1821 -1862) a kor neves magyar festőművésze, a népélet egyik korai megörökítője megbízást kapott a Jász-Kun Kerület vezetőségétől egy képsorozat elkészítésére, amelyet a Jászberénybe látogató Ferenc József császárnak és Sissi császárnénak adtak ajándékba.

malmok03

Az öt kép egyike: “Szérűs kert Félegyházán” címet viseli és a szénaboglyák mögött ott magasodik a város templomtornya, és 11 szélmalom vitorláját vehetjük számba.
Az ajándékba kapott képsorozatot Erzsébet császárné a Bécs melletti Hermes-villában helyezte el. Sisi halála után az épület a Bécsi Városi Múzeum tulajdonába került és ma is ott található a megőrzött Jászkunsági képsorozat. Ez az első ismert művészi ábrázolás Félegyházáról és a szélmalmokról.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben című monumentális könyvsorozat Magyarország 2. kötetében található báró Mednyánszky László festőművész: Szélmalmok Félegyházán című metszete, amely a kiskunsági mezőváros jellegzetességeit örökítette meg így. Az illusztrációként szolgáló alkotás az 1880-as években készült.

malmok04

A malomépítők igyekeztek lépést tartani a kor kihívásaival, a technikai fejlődéssel. A hatvitorlás malmok helyett négyvitorlásak épültek, az alul hajtós megoldásokat felváltotta a felülhajtós, szitarendszerrel kiegészített gazdasági építmények. A viharokat, eső és szélkárokat a falazat megerősítésével kívánták elérni. Ekkor épültek a téglaköpennyel borított malmok.

De hiába a fejlesztés és a fejlődni akarás, a száraz- és szélmalmok felett eljárt az idő. Félegyházán is megépült az első gőzmalom (1867), majd a második (1869) is, és megalakult a gőzmalom részvénytársaság. 1882-ben hengerműmalom épült.

malmok05

A fejlődő malomipar mutatkozott be a Millenniumi kiállítás Malom-pavilonjában is 1896-ban. E kiállításra meghívást kapott a félegyházi Kesik Gáspár malomépítő mester is, hogy készítse el a régi szélmalmok makettjét. A megőrzött kicsinyített malom a Mezőgazdasági Múzeumba került.

malmok06

1898-tól jelentek meg az első félegyházi képes levelezőlapok. A kiadók szívesen jelenítették meg a szélmalmokat, mint a városunk jelképét.

malmok07malmok09malmok08malmok10malmok11

A 20. század elejére a szélmalmok száma rohamosan csökkent. Eleinte lakóházakká alakították át, majd lebontották az épületet is.

Szalay Gyula a Kiskun Múzeum első igazgatója az I. világháború előtt, majd után, a 1920-as évek végéig kutatta, dokumentálta, fényképezte a haldokló félegyházi szélmalmokat.

malmok12malmok13

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A század elején Szalay Gyula még 19 szélmalmot vett számba, a két világháború között már csak 3 maradt.

malmok14

malmok15

1939-ben Pajkos Szabó István a Magyar Történeti Múzeumnak adta el a Mindszenti útban álló alul hajtós szélmalmát, mint az utolsó megőrzött félegyházi örökséget.

A Mindszenti út melletti szélmalmot 1860-ban építtette Csányi Lajos, az első tulajdonos. A malomépítő mester Fábián János volt. Csányi Lajos az 1860-as évek végén túladott a malmon, mert belefáradt a sok gondba.

A szomszédjában élő Tarjányi család vette át, akik majd tíz esztendeig küzdöttek a természet erőivel. 1880-as években Kiss József lett a malom tulajdonosa, de a sok viharkár miatt 1888-ban Bajzák Károly molnárnak adta tovább a szélmalmot. Ő volt az első tulajdonos, aki egyben molnár is volt. 1904-ig, haláláig, majd ezt követően özvegye vitte a malmot, aki bérbe adta a fiatal Pajkos Szabó Józsefnek.

Pajkos Szabó József édesapja és nagyapja is szélmolnár volt. Az édesapa, Pajkos Szabó István szorgalmazta, hogy gyermeke vigye tovább a családi mesterséget.
A Mindszenti úti malmot először bérelte 1905-től, majd az özvegy halála után az árverésre került szélmalmot és a hozzá tartozó 7 hold földet 1910-ben megvásárolta.

malmok16

1922-ben édesapja halála után az ő malmát is működtette, amelyet fia javaslatára motorossá alakítottak át. A Mindszenti úti malmot végül, változatlanul 1939-ben eladta a múzeumnak, hogy azt majd alkalmas helyre elszállítva újra felépítenek, mint régi idők megmaradt tanúját.

A szélmalom még 20 esztendeig a helyén maradt és csak pusztult, míg végül 1961-62-ben, dr. Mezősi Károly közbenjárására a Kiskun Múzeum udvarán állították fel.

malmok17

 

 

 

 

 

Az áttelepítésnél Pajkos Szabó István is segédkezett, aki a malom történetéről és a mesterségéről Lükő Gábornak, a múzeum következő igazgatójának mesélt.

malmok18

 

 

Az átépítés nem volt egyszerű és nem is sikerült tökéletesen. A viharkárok, esőzések itt sem kímélték a malom állagát, falát, vitorláit és zsindelytetejét.

A Kiskun Múzeum minden eddigi igazgatója küzdött a malom megmentéséért, állagának megóvásáért. Tették és teszik ezt most is azért, mert ez a szélmalom az egyetlen alul hajtós szélmalom, amely megőrződött. A gyönyörű belső berendezése hűen bemutatja e technológia minden részletét.
A gondot mindig a külső gyenge falazat és az újonnan készített rekonstruált vitorla és zsindelytető okozza.

 

 

Célunk a félegyházi szélmalom megőrzése, hogy bemutathassuk e gyönyörű faragású őrlőberendezést, és a tornyos szélmalmok archaikus típusát, mely a helyi faragómolnárok remeke volt egykor.

A malom állagának megőrzésére folyamatosan pályázati forrásokat keresünk, de emellett ebben az esztendőben a segítségkérő szavunkat meghallotta egy, majd egyre több segítő jóakaró, akik egy jótékonysági bál keretében adománygyűjtő programot hirdettek. A Sorsocskák Alapítvány által február 11-én megrendezett Malombál bevétele lehetővé teszi, hogy tavasszal a malom falazatát megóvhatjuk.

Köszönet a segítségért a sok támogatásért mindazoknak,  akik szívükön viselik önzetlenül értékeink megőrzését és segítik munkánkat!

malmok19

malmok20

malmok21