Petőfi Sándor Emlékház

H-6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi Sándor u. 7.

GPS koordináták: 46.712628 / 19.853047petofi_haz

 Telefon: +36-76/461-468

E-mail: kiskunmuzeum@gmail.com

Nyitva tartás:

Április 1. – október 31.-ig:

kedd: 09 – 13.00 óra

csütörtök: 09.00 – 13.00 óra

szombat: 09.00 – 13.00 óra
(nyitva tartási idején kívül igény szerint bejelentkezéssel látogatható a Kiskun Múzeum nyitva tartási idejében)

November 1.- március 31.-ig: (igény szerint bejelentkezéssel látogatható a Kiskun Múzeum nyitva tartási idejében)

A Petőfi Sándor Emlékházban látható kiállítások:

Petőfi Sándor emléke és kultusza Kiskunfélegyházán, Petőfi nyomában jártak… – A félegyházi Petőfi kutatók, Fekete János helytörténész emlékszobája, Dulity Tibor és Szántó Piroska festőművészek, Morell Mihály szobrászművész és Faragó József fafaragó alkotásai.

Petőfi Sándor emléke és kultusza Kiskunfélegyházán

Petőfi Sándor (1823-1849) apja, Petrovics István, megyeszerte bérelt házat, mészárszéket. 1824-30 között a mai Petőfi Sándor u. 7. sz. telken álló vályogfalú nádtetős ház adott otthont a családnak. Petőfi Sándor itt töltötte kora gyermekéveit, melyet az egykori Petrovics-portán álló kőépület falán ma emléktábla hirdet. A költő gyermekkori lakásául szolgáló házat 1840-ben lebontották, helyén a múzeumi célokat szolgáló épületben az állandó kiállítás Petőfi Sándor és korának helyi vonatkozású emlékeit mutatja be. A bevezető részben a helytörténeti anyag XIX. század eleji emlékeket sorakoztat fel Kiskunfélegyházáról és a Kiskunságról.

A falra helyezett tárlókban láthatóak a Petőfi-család iratai. További dokumentumok, képek éstárgyi emlékek Petőfi Sándor diákéveit, életének és költői pályájának jelentősebb állomásait mutatják be.

Befejezésként képet kaphatunk a Petőfi-kutatás történetéről, könyvek, kéziratok, cikkek, tanulmányok adnak áttekintést a helyi Petőfi-kultuszról.

Petőfi nyomában jártak… A félegyházi Petőfi kutatók

A neves költő élettörténetét számtalan tudós és laikus kutatta, igyekezve feltárni a legapróbb momentumokat is, hogy teljessé tegyék életművét.

Petőfi Sándor iránti érdeklődés évszázadokat átívelve ma is töretlen,példaértékűvé vált személyisége és művészete minden korszakban ikonnak számított.

Mi a titka? A sok titok lehet a titka (?), amely kutatásra, újabb felfedezésre ösztönöz oly sok embert Petőfi Sándor családja Kiskunfélegyházán Petrovits István szabadszállási lakos 1824 nyarán kötött három esztendőre szerződést a félegyházi mészárszék bérletére. A család Kiskőrösről az ősz folyamán költözött át Félegyházára.

A vállalkozó szellemű családfő vagyoni gyarapodása és társadalmi emelkedése itt valósult meg. Mészárszékének és üzleti érzékének köszönhetően házat, majd földet is vásárolt Szabadszálláson, s ezzel az iparos irrendemptusból előkelő redemtptus lett. A Félegyháza határában bérelt legelők és szántók mellett még a ferencszállási vendégfogadóra is szerződést kötött, ám mészárszéke újabb három esztendőre való árendálása miatt a fogadó bérletét végül visszaadta. Sándor fiát 1828-ban beíratta a kecskeméti evangélikus elemi iskolába, így alapozva meg tanulmányait.    1830-ban a városi tanács újabb szerződését már más feltételekhez kötötte, melyek Petrovits István számára elfogadhatatlanokká váltak. Lemondott a Hattyúház helyiségeinek további bérlésről és családjával visszaköltözött Szabadszállásra.

Minden településnek fontos a múltja, a gyökerei, de nem csak a történelmet, hanem a történelem íróit is ismerni kell.

A „Petőfi nyomában jártak” című kiállítás tizenegy félegyházi jeles személy életútját, Petőfi- kutatását ismerteti meg a látogatóval. Az 1850-es évek végétől szinte napjainkig  felsorakoztatja azokat a pedagógusokat, ügyvédeket, politikusokat, helytörténeti kutatókat,  akik összegyűjtögették a múlt emlékmorzsáit, és hozzájárultak a Petőfi-életmű  tisztázásához.

A kiállítás megismertet a motivációval: elindulni a költő pályáját övező titkok útján, fáradságot nem kímélve keresni rájuk a választ. Megmutatja, hogy a Petőfi tisztelők  miként váltak a tudomány embereivé, hogy idejüket nem sajnálva állhatatosan és  kitartóan gyarapították azon Petőfi-képet, amelyet ma ismerünk. Bemutatja azon  elkötelezett egyéniségek munkásságát, akik a költő származási helyét minduntalan  keresték, akik aktívan szinte már fanatikusan részt vettek a korabeli szülőhely-vitákban,  levéltári kutatásokat végeztek, meghallgatták a még fellelhető helyi tanúkat,  jegyzőkönyveztek, összegeztek, érveket sorakoztattak fel Petőfi Sándor kiskunfélegyházi  születése mellett. Jelentős tanulmányok, cikksorozatok születtek tolluk által, amelyek nem csak érdekes színfoltjait jelentették az irodalomtörténetnek, hanem az addig még nem ismert, felderítetlen adatokkal is bővítették a költő életrajzát.

A kiskunfélegyházi Petőfi-kutatók nagy érdeme a helyi Petőfi – kultusz kialakulása, megerősítése, nekik köszönhető, hogy a talán legszebb Petőfi szobor, Köllő Miklós alkotása Segesvárról Kiskunfélegyházára kerülhetett.

2015. március 15-én ünnepélyes keretek közt került sor az emlékház felújított szárnyában, a MŰVÉSZ-TÉR átadására. Az egykoron falakkal leválasztott helyiségek újra egyesítésével, tágas, világos kiállítóterek várják ezentúl a látogatókat. Az állandó kiállítások átszervezésnek köszönhetően egy időszaki kiállító helyiségként funkcionáló teret kaptunk, amelyben jelenleg Dr. Tarjányi József gyűjteménye látható.

A Művész – TÉR-ben Dulity Tibor képzőművész, Morell Mihány, Szántó Piroska alkotásai, valamint a kiskunfélegyházi Faragó József fafaragó munkái láthatók.