Jász-Kun redempció ünnepe

JÁSZ-KUN REDEMPCIÓ ÜNNEPE – MÁJUS 6. 

1. Jászkunság címere

  1. május 6-a, az a nap, amikor hosszú előkészítő és egyeztető tárgyalások után Mária Terézia királynő aláírta a jászok és kunok egykor igazolt kiváltságainak elismerését.
    E dokumentumot redempciós diplomának hívjuk, amelyben a királynő 9 pontban rögzítette a kiváltságokat, mint
    – az önálló bíráskodást,
    – a vám- és révmentességet,
    – a földesúri kötöttség alóli felmentést, hogy – az itt élők szabadok és szabadon költözhetnek,
    – legfelsőbb bírájuk a nádor, –
    tisztségviselőiket maguk választhatják,
    – a kegyúri és
    – a pallos jogot is gyakorolhatják.

3. Redempciós diploma, melyet Mária Terézia királynő 1745. május 6-án aláírt

A szabadságnak azonban nagy ára volt. A redempciónak, vagyis az önmegváltásnak az összege 500.000 Rajnai forint (Rft) és az egyéb költségek térítése volt, valamint vállalták ezer lovas katona kiállítását szükség szerint és hozzájárulást ígértek a nádor évi jövedelméhez 3 ezer forinttal.

Az akkori Jász és Kun Kerületek lakói vállalták a szabadságért e hatalmas áldozatot.

 

Az aláírt diplomát gróf Pálffy János nádor 1745. május 24-én Királyfalván kihirdette, majd július 12-én Jászberényben a Jászkun Kerület közgyűlése elé terjesztették. 4. Gróf Pálffy János (1663 – 1751)

 

A megváltás összegének kifizetésére nagyon rövid határidőt kaptak, június 24-ig kellett teljesíteniük, melyet csak kölcsönökből volt lehetőségük megfizetni.

A Jászkun kerület közgyűlése 1745 novemberében döntött a váltságösszeg szétosztásáról. A redempció összege tehát ekkor 580.900 Rft volt, amely 25 település és a hozzájuk tartozó puszták megváltását jelentette.
Jász Kerület (11 település és 36 puszta) – 232.750 Rft
Nagykun Kerület (6 település és 18 puszta) – 155.000 Rft
Kiskun Kerület (8 település és 33 puszta) – 193.150 Rft

Ma talán csodálkozva kérdeznénk, hogy mi volt az az összetartó erő, amely miatt ekkora anyagi áldozatot is vállaltak az otthonteremtésért?
Melyek voltak azok az ősi kiváltságok, amelyeket még 400 év múltával is jogosnak és elvehetetlennek tartottak az itt élők?
Miért és hogyan vesztették el mégis e kiváltságokat, amelyért érdemes volt harcolni, majd fél évszázadon keresztül?

Előzmény és hivatkozás
“… hajdani magyar királyok régi és ősi kiváltságlevelei…”
alapja a 1279. évi „kun törvény”

5. IV. Béla magyar király (1206 – 1270)  6. IV. (Kun) László magyar király (1262 – 1290  8. I. Lipót király (1640 – 1705)  9. A Német Lovagrend térképe 1720-ból

 

7. A kunok letelepítése a 13. században

Kun Kiváltságlevél főbb pontjai

KÖTELEZETTSÉGEIK:
– Keresztény hit felvétele
és szokások megtartása
– Sátrak helyett falvakba és
házakba kell letelepedniük
– Katonai szolgálattal tartoznak

JOGAIK ÉS KIVÁLTSÁGAIK:
– Megtarthatták haj és szakállviseletüket, öltözködési szokásaikat
– Elismerték nemzetségi társadalmukat, király alá tartozva legfőbb bírájuk a nádor
– Belső ügyeiket önállóan intézhetik
– Elől járók, nemeseik az ország nemeseivel azonos kiváltságokat és mentességeket élvezhetnek
– Adománybirtokaikat a kijelölt helyeken – szabadon birtokolhatják
(Duna-Tisza köze, Körös mellett, Maros-Körös folyók között, Temes-Maros folyók között)

A jogaikat a 13. századtól a 17. század végéig meg tudták erősíteni,
de a török uralom alóli felszabadulás után az uralkodó – I. Lipót összeíratja a fegyverjog címén szerzett birtokait, kiváltságaikat eltörli és eladja.
Erre a sorsa jutott a kunok és jászok falvai, pusztái 1702-ben.

10. Vay Ádám (1657 – 1719) jászkunok főkapitánya  11. Almásy János (1691 – 1765) 1745-től jászkun főkapitány  12. A jász és kun kerület megváltott területei Bedekovich Lőrinc felmérése 1782

Az itt élők a Német Lovagrend fennhatósága alá kerültek jobbágysorban. A földes uraság szerette volna betelepíteni birtokait, de kevés sikerrel járt.
Az itt élők, jogaik és kiváltságaik ismeretében törvénytelennek tartották az eladást és szabadságuk visszaszerzéséért harcoltak.
1731-ben a Német Lovagrend eladta a birtokát a Pesti Invalidus Ház Alapítványnak, újabb földesúr a jászok és kunok földjén. A puszták újratelepítésével azonban sikeresebbnek bizonyult.

Az új uralkodó, Mária Terézia, hogy jogát elismertesse a trónján harcba kellett szállnia, a harchoz katona és sok pénz kellett. Segítségért a magyarokhoz fordult, így a kun és a jász kerületek lakói is támogatták a királynőt, melyért a szabadságuk és jogaik visszaváltását remélték.

Mária Terézia 1745. május 6-án aláírt a kiváltságlevelet, mellyel lehetővé tette a jász és kun földön élők önmegváltását – a redempciót.

Erre a napra emlékezünk minden évben május 6-án, amely 2014 óta történelmi emléknap a Magyar Parlament döntése alapján.

13. A Jászkun redempció 100 éves ünnepe 1745. május 20. Jászberény 14. A Jász és Kun Kerületek térképe 1854

15. A Jászkun redempció 250. éves ünnepe 1995. Jászberény 16. A Jászkun redempció 250. éves ünnepe 1995. Jászberény

17. A Jászkun redempció 250. éves ünnepe 1995. Jászberény18. A Magyar Parlament 2014. február 4-én elfogadta a Jászkun redemció ünnepnapját történelmi emléknappá