Városalapítók ünnepe


VÁROSALAPÍTÓK ÜNNEPE – KISKUNFÉLEGYHÁZA

Minden esztendő májusában Kiskunfélegyháza a Városalapítók ünnepére készül.

1999-ben a képviselő-testület határozatot hozott, hogy Félegyháza újratelepítőinek és a kiváltságok megváltásában anyagi terhet is vállaló őseink tiszteletének szentelik május 24-ét, amely ettől kezdve a város ünnepe lett.

1. Kiskunfélegyháza központja a régi városházával 1900 körül
(Félegyháza központja a régi várásházával)
2. Kiskunfélegyháza központja az új városházával 1913-1914 körül
(Félegyháza látképe az új városházával)

Az első Városalapítók napját 2000-ben rendezték meg. 12. Az első Városalapítók napja - 2000. május 21

E dátum a jászok és kunok kiváltságainak visszaszerzését jelenti, amely a Jászságban, a Nagykunságban és a Kiskunságban élők ősi jogainak elismerését tette lehetővé.

Ma már távolinak tűnik e hagyományteremtő kezdeményezés alapgondolata, de minden évben fel kell idézni e sorsfordító történelmi eseményt, amely megadta annak a lehetőségét, hogy ma, 272 évvel később is köszönettel és tisztelettel adózzunk elődeink honalapító törekvései előtt.

13. Az első Városalapítók napja - 2000. május 21.

E dátum 1745. május 6-a, az a nap, amikor hosszú előkészítő és egyeztető tárgyalások után Mária Terézia királynő aláírta a jászok és kunok egykor igazolt kiváltságainak elismerését.

 3. Mária Terézia királynő (1717 -1780) uralkodása idején települt újra Félegyháza 1743-ban

E dokumentumot redempciós diplomának hívjuk, amelyben a királynő 9 pontban rögzítette a kiváltságokat és rögzítette a kötelezettségeket.

11. Félegyháza mezővárosi oklevele 1774.
(Félegyháza mezővárosi oklevele 1774)

Az aláírt diplomát gróf Pálffy János nádor 1745. május 24-én Királyfalván kihirdette, majd július 12-én Jászberényben a Jászkun Kerület közgyűlése elé terjesztették.

4. Dobos Mihály redemptus levele
(Dobos Mihály redemptus levele)

A megváltás összegének kifizetésére nagyon rövid határidőt kaptak, június 24-ig kellett teljesíteniük, melyet csak kölcsönökből volt lehetőségük megfizetni.

Félegyháza, a Kiskun Kerület két éve újratelepült kis községe, majd 300 családja úgy gondolta, hogy kiveszi a részét e vállalásból és megváltják földjüket és szabadságukat.

10. Kiskun Kerület címere
(Kiskun kerület címere)

A község földjéért, Ferencszállás-, fél Galabos-, fél Kisszállás pusztáért és a nagyvendéglőért 28.850 Rft összeget vállaltak kifizetni,

majd 1753-ban Csólyos pusztát,

1758-ben pedig Galambos másik felét is megváltották,

így összesen 58.000 katasztrális hold (kh) földet 39.850 Rft-ért birtokoltak őseink.5. Bedekovich Lőrinc felmérése alapján készült térkép Félegyházáról 1782

1764 és 1772 között elkészült a kerületek egységes földkönyve, a Liber Fundi, amelybe 319 birtokos, redemptus neve került be Félegyházán.

6. A redempcióban - a megváltásban részt vett első birtokosok földterületei. Mezősi Károly készítette térkép

Félegyházát 1743-ban telepítették újra.

A terület akkori földesura a Pesti Invalidus Ház – Rokkant Katonák Alapítványa.

Az ügyek intézését az Udvari Commisió végezte, melynek földesúri adminisztrátora – a hivatal vezetője
1736-tól Podhradczky György volt.

Ő adta ki azt a “telepítő levelet” a jászfényszarui lakosoknak, mely szerint engedélyt kapnak új falu létrehozására a Kiskunság lakatlan pusztáin.

Kijelölte számukra Ferencszállást mint faluhelyet és Félegyháza pusztát, mint használható területet egy év díjmentes használattal.
A levél dátuma 1743. március 24. 7. Félegyháza az I. Katonai felmérés (1782 – 1785) térképen

Jászfényszaruból 70 család indul új otthont teremteni.
A váci püspök 1743. július 1. dátummal kinevezte az új falu plébánosának Krizsanóczy János üllési plébánost.

A nyár folyamán egyre több otthont kereső érkezett, de Ferencszálláson nem tudtak letelepedni, mert a bérlő kecskeméti gazdák ezt nem engedték, így Félegyháza pusztára érkeztek, a négy főút találkozási pontjához, ahol állt egy postaállomás és egy vendégfogadó.
Ez lett a mai Félegyháza alapja.

9. Félegyháza a III. katonai felmérés térképén
(Félegyháza a III. katonai felmérés térképén)
8. Félegyháza a II. Katonai felmérés (1819 – 1869) térképén
(Félegyháza a II. Katonai felmérés (1819 – 1869) térképén)
  1. októberében a kis fatemplomot felszentelték Szent István tiszteletére – amely a mai Nepomuki Szent János szobor helyén állott 1743 – 1752 között.

1744-ből ismert az elő összeírás, amelyből kiderült, hogy akkor 289 férfit – családfőt írtak össze, akiknek nagy része jelezte kibocsátó településének helyét.
Így közel 60 településről érkeztek 14 vármegyéből,
de a legtöbb család a Jászságból.

1745-ben a redempcióban a „városalapítók” is bátran kivették részüket, szinte erőn felül azért, hogy az életüket és Félegyháza jövőjét megalapozzák.
A megváltott és kimért földek
a Liber Fundiba kerültek rögzítésre
1764-72 között, az ebben bejegyzett redemptusok száma 319 fő.

A kis Félegyháza község 10 évvel az újratelepülés után 1753-ban a Kiskun Kerület központja, a kapitányság székhelye lett.

1774-ben pedig a királynő vásártartó jogot adományozott Félegyházának és mezővárosi rangra emelte.

1876-ban megszüntették a Három Kerület különállását és a Kiskun Kerület betagozódott a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe.
Félegyháza elvesztette a központi szerepét, az itt élők a kiváltságaikat és redemptus előjogaikat.

A Városalapítók napján azok előtt tisztelgünk, akik a pusztából 1743-tól várost építettek, és akik 1745-től vállalták a redempció súlyos terheit a jövő reményében.